34.Rész: Nincs több esély!!!

34.Rész: Nincs több esély!

Mallory:

Akkora egy címeres ökör vagyok, hogy kibékültem vele! Hogy is szánhattam rá egy újabb órát az életemből! Fel kaptam a táskámat és elszaladtam! Sírva szaladtam haza és felfutottam a szobámba! Elkezdtem pakolni a bőröndömbe, amiért jöttem mikor csöngetek! Ki nyitná valaki? Ordítottam le! Senki nem nyitotta ki, mert nem voltak otthon!

Letrappoltam lépcsőn miközben törölgetem a szemem! Kinyitottam az ajtót és Nathan állt előttem! Kit keresel? A nagyiké nincsenek, itthon ha hozzájuk jöttél? Át adta a szatyrokat, amiket ott hagytam és mondta, hogy hozzám jött! Akkor jó, mert Mallory nem áll veled szóba soha többet! És be akartam csukni ajtót, de a lábát az ajtóhoz tette! Vedd, el a lábad mi élőt el nem töröm szilánkosra! Hallgass meg csak 5 percet kérek! Minek hogy megint megaláz? Nem ettem meszet! Ő viszont mondta nem tágít innen még nem beszéltünk! 5 perc nincs több csak kevesebb! Gyere be! Felhívtam a szobámba, mert nem akartam, hogy veszekedést lásson nagyapa és nagyi mikor haza jönnének! Gyere be ültettem le az ágyamra! Kerestem egy zsebkendőt a táskámba, hogy megtöröljem a szemem! Elő vettem a telefonomat és mondtam akkor most kezdheted az 5 percet!

Nathan:

Mallory nem akartam, hogy megint veszekedjünk csak te se gondolhattad komolyan, hogy majd szó nélkül bele megyek, hogy azzal a bájgúnárral együtt mész el 3 hónapra turnézni! Komolyan most azt hitted, hogy majd elviselem, hogy 3 hónapig azzal a barommal elengedlek így? Fontos vagy nekem már mióta először megláttalak csak te jár az eszemben és minden lányba, akikkel csak jártam vagy együtt voltam csak a te szépségedet eltökéltségedet kerestem valamint a közöttünk lévő szikrát, ami már az első percben megvolt köztünk, és ha most ezt elvesztem nem tudom, mit csinálok, mert te vagy az, akiért élek már lassan 3 éve! És most nem tudom elképzelni egy napomat a nélkül hogy, beszéljünk, vagy ne látnálak! Az elmúlt másfél hét szenvedés volt nélküled a hotelben! De ha te ezt szeretnéd, elengedlek csak annyit akartam ezzel mondani, hogy akkor nincs miért élnem nélküled és inkább vagyok egy hétköznapi fiú, mert te miattad énekelem a dalokat és te miattad adom az interjúkat annak a sok firkásznak! Ha helyettem Maxet választod vagy valamelyik másik pasit helyettem, akkor a szerencsés lesz veled, mert te vagy a leginspirálóbb ember széles e világon és én mindig is várni fogom, hogy megbocsáss nekem! Akkor ennyit akartam mondani! Mallory csak nézet rám bambán majd a telefonjára nézet!

Mallory:

Hát ez volt a leg romantikusabb dolog, amit hallottam egy fiú szájából, de szálljunk vissza a földre! Akkor ennyi? Jó gyorsan elhadartad Poton 4 perc alatt! Rekord tőled! Ennyi ideig rég nem bírtad ki vita nélkül! Mit tegyek most veled kérdeztem tőle! Mit csináljak a féltékenységi hisztikkel? Nem ér, hogy ide jössz és egy romantikus beszédet tartasz, amitől a világ összes lánya elolvadna azon nyomban! Közelebb lépet és a homlokát az enyémhez tette! Szeres és ne dobj ki, mert nem találok még egy ilyen angyali tündért, akit szeretek! Majd csak a nagy szemeivel bámult rám! Ja, te meg nem találsz még egy ilyen címeres ökröt, aki ennyi mindent megbocsájt és elvisel téged és az örökös hisztikkel együtt, amiket művelsz! Ellöktem és mondtam át gondolom, és majd még ezt megbeszéljük bármi is lesz! Ki tuszkoltam az ajtó felé és mondtam neki, hogy az ajtó ara van, mert ha nagyi és nagyapa megtudja, hogy a szobámba vagy akkor, ajaj, lesz a buksijára! Nathan csak kifogásokat kereset, hogy ne keljen mennie! Hé, az előbb a csókhatáron belül voltam így kijár nekem csak egy csók! Meg fordult és én a karjaiba futottam!

Átölelt és nem engedet el! Komolyan eresz el! Nathan, ha nem engedsz el, akkor nagyon rosszul jársz, mert nem bocsájtok, meg neked inkább elköltözök, valahová ahol nem találsz meg! Azt nem tennéd velem, mert túlságosan szeretsz engem és tudod, hogy én is téged! Világosított fel!  Egy csók, de utána eltűnsz, amíg nem kereslek! Hagytam, hogy meg csókoljon!

Na, jó ennyi volt, mert nem kapok levegőt és egyről volt szó! Nem akarta, hogy egynél meg álljunk! Örülj neki, hogy hagytam egyet is! Tudod, hogy a jóból kevés is elég és nekem ennyi elég volt te meg a maradékot tedd el rosszabb napokra! Mikor elment akkor eszméltem fel, hogy olyan buta vagyok, hogy mindig megbocsájtok neki és megfogattam, hogy ez lesz az utolsó dobása, és ha elbaltázza vége mindennek! Éppen csak elindultam a lépcsőn már nagyi és nagyapa haza értek a bevásárlásból! Leültem beszélgetni velük arról, ami ma történt és elmondtam mire jutottam ezzel kapcsolatba! Mindenbe beleegyeztem, amit csak mondtam és kértem tőlük! Felmásztam a szobámba és pakolásztam még egy csöppet az emlékeket…