2.ÉVAD – 6. RÉSZ: FURA EGY BULI…

MIA

Erik-kel olyan jól mulattunk az oda úton.  Végig a rádióban játszott zenéket énekeltük és közben nevettünk magunkon. Mikor bekanyarodtunk egy villa udvarára elakadt a szavam, mert hatalmas volt! Mindenki olyan jól nézett ki én meg szimplán csak felvettem egy bulizós ruhámat, mert azt hittem valami suli buli lesz, de közben valami gazdag barátjának van valami bulija. Tiszta cikkin éreztem magam, mert alul voltam öltözve. Mondjuk Erik sem volt kicsípve, de ő Pasi és neki a L.A laza stílusa még belefért a buli színvonalához, de én! Sima csőnadrág egy szimpla felső és kabáttal sportcipővel együtt.

- Erik én nem megyek ide be!

- Miért?

- Mert, hogy nézek ki?

- És én?

- De neked belefér! Itt mindenki annyira.

- Drága ruhákat visel?

- Igen! Nekem is van, de nem tudtam, hogy így kell jönni vagy is nem mondtad! Akkor nem így jövők el!

- Nyugi csini vagy így is nem kell aggódnod! Adam nem nézi azt, hogy ki milyen ruhában van! Vannak sznob barátai, akiket meghívott, de nem mondta, hogy most öltöny felsőben és fényes lépőben kell megjelelni a buliján. Szerintem mi jobban fogunk mulatni ilyen ruhában, mint a sznobok kisestélyiben!

- De…

- Nincs de! Gyere, mert porzik, a vesém már annyira szomjas vagyok!

- Én nem szeretnék így bemenni! Inkább haza megyek, átöltőzöm.

- Addigra már talán vége lesz a bulink.

- Kérlek!

- Figyelj, ha egy óra múlva is zavar, akkor haza megyünk vagy elmegyünk máshová, de muszáj ide bemennem, mert megígértem, hogy… Mind egy ez most hosszú, de utána leléphetünk, ha még mindig akarod.

- Na, jó, ha megígérted, akkor 1 óra és utána GO innen!

- Rendben! Te vagy a legjobb!

- Tudom!

Kiszálltunk és Erik mutatta a karját, hogy karoljak bele! A karjába kapaszkodva mentünk be ahol szinte egy kisebb Klub hangulat fogadott minket.Inkább nem rontottam a kinézetemen és a zsebembe raktam a szemüvegemet amivel távolra nem annyira jól láttok! Egy nagy csomó ember volt ott én meg egyre jobban aggódtam az öltözékem miatt! Alig voltam még ott és Eriket már is elvesztettem! Nem tudom ki kicsoda a bulin így gondoltam megállok a büfé asztal mellett és hát, ha rám talál majd ott. Hirtelen valaki a nevemen szólított. Max termett előttem.

-  Most nem kérsz puncsot hercegnő?

- Te meg mit akarsz tőlem?

- Mit keresel itt?

- Én kérdeztem előbb!

- A bátyám bulija!

- Én meg a barátommal jöttem!

- Van pasid? Mindenki úgy tudja, hogy Szingli vagy!

- Az is vagyok! A legjobb barátommal jöttem ide! Valami Adam hívta meg és engem is meghívott. De valamit elintéz és megyünk is!

- Miért?

- Mert és kész.

- Na, királylányka mond el!

- Fejezd be ezt!

- Ugyan mit?

- Hogy bece neveket adsz nekem! A nevem Mia nem hercegnő vagy királylány!

- Rendben tündérke!

- Áááá! Miért nem keresed meg azt, aki imádja, ha így szólítod?

- Te nem szereted?

- Nem! Kérlek, hagyj békén, mert a barátomat várom.

- Hogy hívják azt a bizonyos legjobb barátodat?

- Erik a neve.

- Erik Pena?

- Igen!

- Őt ismerem. Kicsit, de ismerem.

- Király akkor leléphetsz!

- Azt csiripelik a madarak, hogy jössz Egyiptomba a szünetben.

- Igen megyek! Vagy is nagy a valószínűsége.

- Én ott leszek szóval akkor beszélhetnék ott kicsit, hogy legyen közös témánk, meg hogy megtanuljam a neved hercegnő!

- Én veled többet nem megyek sehova!

- Miért?

- Még kérded? A csicska avatóval is csőbe húztál engem.

- Nem akartalak csak te álltál rossz helyre!

- Persze kirángattak Sarah mellől és még én álltam rossz helyen?

- Lehet! Én nem azért hívtalak oda, hogy joghurtosan meny haza.

- Persze! Majd szólj, ha van egy igaz mondatod, vagy ha nem húzol csőben.

- Akkor gyere velem táncolni.

- Nem!

- Miért?

- Mert nem égetem magam.

- Itt senki nem nézi miben vagy! Apa sznob barátai kiket csak üzleti fogás miatt hívott ide.

- Én nem a ruhámról beszélek, ha nem hogy nem égetem magam veled!

- Csak nem vagyok annyira égő! Még mindig velem beszélgetsz és nem a baridat keresed.

- Majd megtalál, ha akar!

- Akkor gyere, táncoljunk egyet, és ha még mindig nincs itt, akkor megmondom, hol van.

- Inkább most mond meg és hajuk ki a tánc dolgot. Nincs kedvem veled mutatkozni a táncparketten.

- Na, gyere.

Nem törődve mit mondtam megfogta a kezem és berángatott a táncparkettre. Alig hogy a tömeg közepére rángatott már is lelásított a zene és mindenki összeölelkezve táncolt a párjával. Én csak vakartam a fejem, mert eszem ágában nem volt Max-el lassúzni. Ő felém nyújtotta a kezét, de nem fogtam meg.

- Én meg nem fogom, ha azért nyújtod!

- Nem harapok!

- Az gondoltam, de nem szeretnék táncolni veled.

- Akkor itt fogsz állni velem szemben?

- Valami olyasmi!

- Na, ne szórakozzunk már.

Hirtelen megfogta a derekamat és magához rántott.  Teljesen lefagytam az alatt a másfél perc alatt, amit hozzásimulva töltöttem. A fagyott állapotomat Erik hangja szakította meg a táncparkett melletti színpadon állva.

 ~Itt egy kis pörgős szám, amit előadok nektek. Remélem, tetszik nektek. Akkor kicsit pörögjünk fel ezzel a dallal.~

Elcsodálkoztam, hogy Erik milyen jól énekel. Soha nem hallottam énekelni, de most végre ezt is megtudtam róla. Mindenki tombolt a dalra és gondoltam itt a legjobb alkalom, hogy ellógjak Max közeléből. de ő hirtelen megfogta a vállam és visszarántott maga mellé.

- Nem mész sehova hercegnő!

- Enged, elkérlek.

- Hova akarsz menni?

- Inni akarok, mert szomjas vagyok!

-  Persze! Itt maradsz velem. Nyugi vigyázom rád.

Ott kellett maradnom Max mellett még Erik énekelt. Mikor abba hagyta nem érdekelt Max mit mond majd oda mentem Erik- hez. A nyakába ugrottam, mint aki rég nem látta őt.

- Gratulálok neked! Oltári voltál!

- Köszi! Sokat jelent, hogy ezt mondod! ( Hirtelen vállon vertem ököllel.) Áuu! Ezt most miért kaptam?

-  Mert elhagytál engem és Max-el kellett lennem.

- Azzal a Max-el?

- Igen azzal!

- Mekkora véletlen!

- Jah! Mekkora!

- Nem hagyta, hogy ott hagyjam!

- De most már itt vagyok ő meg nincs itt.

- Nem is tudtam, hogy ilyen jól nyomod a zenei ipart!

- Nem reklámozom sokszor! Nem, mint ha értelme lenne. Tudod ez csak egy muri nekem, mint neked apáddal a vitatkozás.

- De próbáld meg! Szerintem bejön neked ez a zenei ipar.

- Azt gondolod?

-  Igen!

- Akkor, köszi!

- Most húzzunk, kérlek!

- Rendben! Hova vegyelek? Haza vagy máshova?

- Innen el, de messzire!

- Fagyi vagy kóla?

- Is-is csak húzzunk el innen!

Megfogtam a kezét és elindultam az ajtó felé mikor egy fiú szólt Erik után.

E: Adam! Na, megfelelt az elvárásaidnak?

A: Teljesen! Kitettél magadért! És ki a hölgy, aki veled van?

E: Ő Mia, akivel jöttem! A legjobb barátom!

A: Örülők hogy megismerhetlek végre! Erik sokat mesélt rólad!

E: Ez nem igaz!

M: Én is örülök, hogy megismerhetlek téged! Jó a bulid!

A: Köszi! Remélem nem siettek, mert Eriket szeretném ellopni, hogy, bemutassam pár ismeretlen haveromnak! Velünk tartasz?

M: Persze!

Most nem mondhattam azt, hogy sietünk, mert Erik miatt vagyok itt szóval belementem, hogy még egy kicsit maradjunk. Egy csomó fiú pasi dumáját hallgattam és közben vigyorogva bólogattam, mint ha érdekelne a témájuk! Tipikus fiú témák! Csajok, kocsik, bulik! Már untam magam ezért kicsit messzebb az ajtófélfát támasztva üres tekintettel figyeltem a társaságot tovább. Valaki egyszer csak meglökőt és majdnem eldőltem a bambaságomban.

- Látom, valaki nagyon unja a témákat!

- Te még mindig engem követsz?

- Nem csak véletlenül itt lakom! Neked mi a mentséged?

- Én itt ragadtam, mert Erik még beszélget!

- Unatkozol?

- Kicsit, de nem vészes!

- Csak annyira hogy majdnem padlót foktál az előbb mikor meglöktelek!

- NA, jó oltárian unatkozom, de nem akarok belerondítani a beszélgetésbe, hogy haza akarok menni vagy legalábbis innen messzebb!

- Gyere, találunk valamit, ami felvidít!

- Ja, múltkor is ezt mondtad mikor a rendőrségről vitt haza apám.

- Ez most nem lesz olyan! Eskü!

- Miért nem hiszek én neked?

- Mert nem vagyok pont az a megbízható alak!

- Ettől féltem!

Nem tudom mi ütött belém, de Max-et követtem pedig nem is ittam semmit! Kimentünk a teraszra és én a korlátnak támaszkodva bámultam a kilátást. Egy jó ideig egymáshoz sem szóltunk így kezdtem egyre bénábbnak érezni magam!

- Ez elég ciki!

- Jah!

- Mond minek is jöttünk ide?

- Untam már bent a bulit és nem akartam egyedül itt lenni.

- Pedig te pont annak a fajtának tűnsz, aki imád magában lenni! Vagy tévedek?

- Csak most nem akartam, mert nagy a hangzavar ahhoz, hogy aludjak így csak ez maradt. De ez kivételes alkalom!

- Az hogy itt vagy és nem egyedül?

- Aha!

- Nem tudom miért, de most nem undorodok attól a gondolattól, hogy egy légtérben tartózkodom veled!

- Akkor ez haladás?

- Valami olyasmi! De lehet, hogy csak túlságosan is unatkoztam a fiúkkal bent!

- És komolyan mész a kirándulásra?

- Nagyon szeretnék, de van egy ki bökkenő ebben!

- És mi?

- Apa nem enged el! Úgy döntettem, hogy elszököm az útra!

- Akkor nem toronyba zárat téged?

- Kit érdekel a következmény! Annál rosszabb nincs is, hogy a stúdióban melózok, mint postás lány!

- Ezt kaptad a rendőri buli miatt?

- Nem! Erikkel rosszalkodtam! Erik+vizes lufi+ tető= Apám berág és húzhatom az igát!

- Az durva!

- Nekem mondod?

Csak nevettünk ezen és mikor ránéztem észrevettem, hogy közelebb jött hozzám. Zavaromban elakadt a szavam is! Nem tudtam, hogy csak álljak vagy hátráljak tőle. Mire ebbe belegondoltam ő még közelebb lépet és az álla a homlokomnak támasztotta. A szívem össze visszakalapált, mint egy légkalapács. Hirtelen a kezeit az arcomra tette és simogatta az ujjaival. Hirtelen elkezdet az arca közeledni én meg teljesen elvörösödtem a helyzet miatt…