99. RÉSZ: NÁSZÚT…

MALLORY

Reggel mikor felébredtem Kendall mosolyát láttam meg először. Annyira jó érzéssel töltött el engem az, hogy tudtam végre a felesége vagyok. Bárki azt állította volna nekem 3 évvel ez előtt, hogy a bátyám legjobb barátjának felesége leszek ma azt biztos örültnek néztem volna, de mivel senki nem mondott ilyet így nem kell a bűntudat miatt rágódnom ezen.

- Hogy aludt az én kedves feleségem?

- Hát…

- Na?

- Csodálatosan az én férjemmel.

- Akkor csak nem döntöttem rosszul mikor 16 órája feleségül vettelek.

- Én se mikor férjemül fogadtam a világ legaranyosabb majmát.

- Akkor jó!  De az még jobb hogy ez a maradék nap meg még 2 teljes napunk van a nászutunk kiélvezésére.

- Isteni lesz az egész!

- Akkor mire várunk?

- Arra hogy reggelizzünk és megtervezzük a napunkat. Éhen halok!

- Akkor szólok a többieknek és együtt reggelizünk. Vagy kettesben akarsz?

- Nem! Jöjjenek a többiek is! Úgy az igazi!

- Akkor öltözzünk fel közben.

Még készülődtünk Kendall szólt a többieknek, hogy találkozzunk, hogy reggelizzünk valamit reggelire vagy is mi reggelizzünk, mert már kora délután van. Hirtelen valaki kopogott az ajtónkon. Nem tudom, ki lehet az, de nagyon dörömbölt már mikor kinyitottam.  Szandi volt az.

 

- Mond mi az a hatalmas baj, ami miatt így kopogsz?

- Semmi csak hogy nem furcsálljátok, hogy egy újság sem hozta le az esküvőt és a neten sem írnak róla?

- Nem! De jó nekünk így!

- Komolyan?

- Hát persze! Így nem zaklatnak minket a riporterek telefonon vagy személyesen. Sokkal jobb volt így hogy nem volt jelen a riporter áradat a résztvevők soraiban!

- Hát igen, de ez akkor sem jó hír.

- Ugyan miért ne lenne jó hír?

- Hát tudod, hogy általában te vagy a BTR-el van tele az újság, de most egy szót se írnak egyikőtökről sem. És a Twitter is csendes! Egy szó sem esik rólatok.

- Túl sokat aggódsz! Most nászúton vagyunk és ezt senki nem ronthatja el.

- DE!

- Ne bámuld a Twitter-t vagy a Tv-ét és ne kutakodj a neten sem e miatt! Most nyugi van, és ezt szeretnénk ki élvezni!

- Értem!

- Na Kendall mindjárt kész és megyünk enni.

- Jó! Én addig szólok a többieknek, hogy kajálunk.

- Jó ott találkozzunk.

Nem értem Szandi miért aggódik azon, hogy nem vagyunk jelen most a médiában. Elég lesz a felhajtás, ha megtudják, hogy összeházasodtunk. Ki akarom élvezni most ezt a kis nyugis időt. Már csak Kendallt vártam, hogy elinduljunk végre valamit enni.

- Akkor indulhatunk?

- Persze.

- Mit akart löki Szandi?

- Mi az, hogy löki?

- Lökőt lerövidítve plusz egy i betű!

- Értem!

- Na, mit akart?

- Aggódig, mert nem hozta le a média az esküvőnket és nem is szerepelünk sehol semmilyen témában. Se Twitte-en se máshol.

- Azért ez furcsa.

- Miért? Aggódnunk kéne?

- Szerintem nem!

- Akkor jó! Még a végén elkezdek kombinálni, hogy baj, van.

- Ne is foglalkozz ezzel.

Lementünk a többiekhez végre enni. Az evés után a bandával felfedeztük a környéket és elmentünk egy csomó helyre. Olyan jó volt csak gyorsan telt az idő és mire észbe kaptunk már a reptéren voltunk.  Azért kár hogy ilyen hamar eltelt az a kis idő, de megbeszéltük Kendallal hogy ha végeztünk mind a ketten a nagy turnékkal visszajövünk egy hosszabb nászútra. A repülőn végig Carlos élmény beszámolóját hallgattuk, amit mi is égig élünk hisz minden helyen együtt voltunk. Kendall eldöntötte, hogy egyelőre hozzám költőzik majd utána, ha megtaláljuk álmaink házát, akkor elköltőzzünk. Mikor leszálltunk és hazafele mentünk épp furcsa tömeg állt a házunk előtt. Riporterek vártak minket. ennyi volt a nyugodt életnek! Jöhet megint a hírnév és a riportos élet újra.

KENDALL

A riporterektől alig tudtunk bejutni a házba, mert bombáztak minket az esküvővel kapcsolatos kérdésekkel. Mallory csak nevetett az egészen, amit furcsálltam. Egyből elárasztott minket a sok gratuláció a rajongóktól és a barátoktól. Ezek után muszáj lesz nyilatkozni mindenről, ami az elmúlt napokban történt. Nem elég az album miatti nyomás még az esküvő miatt is aggódnunk kell. A napjaink annyira felgyorsultak, hogy szinte alig volt időnk egymásra. Mindenki velünk akart riportot készíteni! Mallory viszont alig várja a nagy esküvőt, amin persze már mindenki ott lesz, akinek ott a helye nem csak a szűk család és közeli barátok lesznek. Néha Mallory mint ha sürgetné az egész nagy esküvőt, de nem tudom miért mikor ez már csak egy templomi esküvő lesz nekünk, mert már hivatalosan is házasok vagyunk! Néha azért jut időnk és keresünk egy nagy házat magunknak, ami mind a kettőnknek tetszene. Talán egyszer meg is találjuk és végre a saját házunkban élhetünk nyugodtan a mi formájú nyugodt életünket. Mostanság Mallory kiállhatatlan is tud lenni azon kívül, hogy az esküvőt sürgeti, csak nem tudom miért?  Talán ez valami olyan házassági dolog, hogy ha már van papírunk róla, akkor lehet ideg bajoskodni, de nem érdekel, mert én így is szeretem!