59. Rész: Furcsa reggel.

MALLORY:

Reggel mikor felkeltem nyugodtsággal töltött el a látvány, amit a szobám nyújtott nekem! Az éjjeli szekrényemen találtam egy cetlit, amit a Wanted írt!

Sajnos nekünk el kellet utaznunk korán ezért nem tudtuk el köszönni, de remélem, hamar találkozunk majd! Jó mulatást kíván neked a hétre a The Wanted!

Csak mosolyogni tudtam ezen! Ki másztam az ágyamból és pakolni kezdtem! Egy csomó ruhát mosni kellet, mert mind a padlón hevert ledobva már 2 hete! Egyszer csak meg találtam Kendall pólóját! Meg szagoltam és éreztem az illatát! Leg szívesen meg tartottam volna, de úgy a helyes, ha visszaadom neki, mert az övé! Beraktam gyorsan a ruhákat a mosógépbe és gyors mosásra raktam! Miközben mosott a gép én összepakoltam a szobámba! Egy óra pakolgatás után kész voltam! A mosás is kész volt ezért gyorsan beraktam a szárítóba a ruhákat! Bevetődtem a Tv elé! Bekapcsoltam a plazmát, amin pont a zene csatorna ment! Nagyon utálom a Retró számokat ezért rögtön ki is nyomtam!  Ott fetrengtem a kanapén és bámultam a plafont mikor egyszer csak Carlos ugrott a hasamra!

- Te nem vagy normális hogy a plafont bámulod!

- Mondja az a fiú, aki rajtam terpeszkedik!

- Nem jó érzés?

­- Hát nem leányálom az biztos a 80 kilódat tartani!

­- Akkor jó! Már meg ijedtem, hogy nehéz vagyok!

- Éppen erre céloztam!

- Akkor leszálljak rólad?

- Meg köszönném!

- Akkor bocsi!

Annyira jó volt, hogy Carlos leszállt a gyomromról! Már kezdtem meg ijedni, hogy összenyom a nagy hájas seggével!

-  Meg vagy Lolával rendben?

- Igen minden rendben van velünk!

- Akkor jó nektek!

- És te meg vagy tudod kivel?

- Nem tudom kivel nincs semmi köztünk úgy, hogy abba is hagyhatod a témát!

- Jaj, ne már! Tudom, hogy oda vagy érte és ő is érted! Vagyis csak azt hiszem! Nem vagyok benne biztos, mert tereli a témát, ha rá kérdezek!

- Minél kevesebbet tudsz annál jobb nekem!

- Miért mit nem tudok!

- Semmit sem tudsz semmiről!

- Ha elmondanád, akkor tudnám!

- Álmodik a nyomor! Nem mondom el neked a kamu fotó után!

- Még mindig azért vagy mérges?

- Nem vagyok, mérges csak haragszom és az teljesen más!

- Akkor nem zsarollak majd vele!

- Mondtam, hogy semmi sincs! Szóval ennyi!

- Ha te nem mondod el, akkor Kendallból szedem ki!

- Sok sikert, mert a nagy semmin kívül nem tudsz meg semmit!

- Gonosz vagy! Akkor nem kérek tőled tanácsot, hogy hova vigyem Lolát randevúzni!

-  Jaj, mindjárt sírni fogok, hogy gonosznak hívtál! Az meg a te bajod, ha nem adok ötletet a randidhoz! De ha hízelegsz, egy kicsit akkor adok egy tippet neked!

- Jó te nyertél! Akkor te vagy a leg okosabb és leg jobb fej, akit csak ismerek!

- Jó ennyi elég lesz! Akkor te mire gondoltál? Milyen randi hely lenne, ahova vinnéd ezt a szép lányt?

- Én az Állatkertbe gondoltam!

- Az jó ötlet! Mit szólnál, ha utána elvinnéd piknikezni, mondjuk a nagy táblához! Mindenki oda megy meg nézni a nap le mentét!

- Hát nem is tudom ez olyan sablon féle! Nincs más ötleted?

- Akkor agy neki szerenádot az állatkertbe!

- Ez nagyon jó ötlet! Ezt fogom tenni! Köszönöm akkor máris megyek és felhívom Lolát, hogy egy óra múlva megyek érte!

- Akkor szívesen, de én most megyek ki szedni a ruhákat a szárítóból!

Ott hagytam Carlost és ki szedtem a ruhákat! Felvittem a szobába a cuccokat és összehajtottam majd beraktam a szekrénybe a ruhákat! A kosár leg alján ott volt Kendall pólója! Gondoltam át viszem, neki még mielőtt el felejteném! Bekopogtam, de nem szólt nekem vissza! Beosontam a szobába ahol láttam, hogy még alszik! Leraktam az asztalára a pólót. Kifelé mentem mikor meg szólalt!

- Jó reggelt!

- Neked is! Felébresztettelek?

- Nem! Már vagy egy 20 perce fent vagyok!

- Én csak visszahoztam a pólódat, ami rajtam volt azon a bizonyos estén!

- Rá ért volna még!

- Tudod pakoltam a szobámba meg mostam egy pár ruhát és gondoltam vissza hozom tisztán!

- Akkor köszönöm! Hogy aludtál?

- Nagyon jól! Te hogy aludtál?

- Mint akit fejbe vágtak volna! Mondjuk, nem csodálkozom, mert mikor eltűntél Logan és Én nem aludtunk semmit!

- Akkor bocsánat!

- Akkor bocsánatkérés képen csinálsz nekem reggelit?

- Mit szeretnél enni?

- Palacsintát!

- Rendben! De sok időbe fog telni!

- Akkor segítsek?

- Nem kell, mert ez a bocsi reggelid és én csinálom!

- Akkor majd csak az elpusztításában veszek részt!

- Akkor megyek is!

Lementem a konyhába és el kezdtem be keverni a palacsinta tésztát! Már a sütésnél tartottam mikor Kendall lejött! Beállt mellém és bámulta, hogy sütöm a palacsintát!

- Finomnak néz ki!

- Majd nem sokára kész van!

- Minek ilyen sok tészta?

- Gondoltam mindenkinek sütök, hogy egyenek!

- Akkor én duplát kérek, mert az én ötletem volt!

- Beles!

- Beszóltál?

- Én? Soha neked nem mernék ilyeneket mondani! Biztos csak koszos a füled és csak képzelődsz beles!

- Már megint annak hívtál!

- Mondom, csak képzelődsz te Beles!

- Akkor nem zavar, ha ezt teszem!

- Mit?

A tenyerével rá kente az arcomra a palacsinta tésztát! Na, ebből tészta háború lett! Annyira bele merültünk, hogy már majdnem elfogyott a tészta!

- Észlény vagy Kendall! Most keverhetek megint tésztát!

- Vagy elég, ha levakarod az arcodról a maradványokat!

- Beszél az, aki ugyan úgy néz ki, mint én!

- Akkor most mi lesz?

- Semmi, mert nincs több tej! Ez volt az utolsó tej a lakásban és biztos, hogy én nem megyek el venni!

- Én sem! Akkor stopi az egyetlen palacsinta az enyém!

- Rendben! Akkor én eszek valami joghurtot! De először leszedem magamról a tészta maszkot! Neked is le kéne!

- Segítsek?

- Meg köszönném neked!

Gyorsan meg ette Kendall a palacsintát sziruposan és neki álltunk a csutakolásnak! Vizes ronggyal mostuk egymás arcát! Alig akart le jönni néhol a tészta annyira ránk ragadt!  Kendall képéről leszedtem már a tésztát, de az enyémmel még szórakozott!

- Kész vagy már?

- Mindjárt csak az orrod van hátra!

- Mit tökölsz ilyen sokat?

- Nem tudom! Talán nem szoktam lányok arcáról l mosni az oda ragadt palacsinta tésztát minden reggel! De ne beszélj, mert nem haladok vele!

- Lassú csiga vagy!

- Beszél az, aki tésztás képpel ül előttem a pulton!

- Nem én kezdtem!

- Tudom én voltam! Valld be, hogy élvezted!

- Egy kicsit talán!

- Akkor máris meg érte! De ne grimaszolj!

- Ezt meg érdemled! Olyan lassú vagy!

- Jó munkához idő kell!

- Jó tudni!

- Na, kész is vagy!

- Végre! Köszönöm szépen!

- Én köszönöm az élményt!

Leugrottam a pultról egyenesen elé! Ott állt előttem én meg csak bámultam fel rá! Hirtelen elmosolyodottam!

- Mi olyan vicces?

- Nem tudom csak ez a helyzet!

- Ezen van valami vicces?

- Igen sok minden!

- Például micsoda?

- Az hogy tiszta ragacs az arcod a sziruptól!

- Hogy mostad le akkor az arcom?

- Nehezen ahol ragadt!

- Akkor nagyon rossz háziasszony leszel!

- Majd túlélem valahogyan! Finom legalább?

- Nagyon is! Meg kóstolod?

- Nem nagyon guszta magába enni a szirupot!

- Én nem magába gondoltam!

­- Akkor hogy gondoltad?

- Müzlivel!

- Bocsi ki hagyom! Nagyon undorítóan hangzik!

- Tudom, mert az is!

Ezen csak nevetni bírtam! Még hogy müzlivel? Ki hallott már ilyet? Annyira nevettem, hogy már Kendallba kapaszkodtam! Kendall azon nevettet, hogy én is nevettek én meg az Undi kaja gondolatán! Hirtelen felnéztem Kendallra és Ő meg rám nézett!

- Tudtad, hogy mikor nevetsz akkor vagy a legszebb!

- Micsoda? Ez most, hogy jön ide?

­- Úgy hogy ilyenkor vagy a legszebb!

- Ismétlem a kérdést! Hogy jön ez ide?

- Úgy hogy nem értem, hogy szakíthatott veled Nathan mikor állítólag meg csaltad!

- Úgy hogy meg érdemeltem! Csak köszönettel tartozok neki ezért! Rá mutatott, hogy nem csak ő van a világon, hanem más fiúk is!

- De hogy érdemelted meg! Te kitartottál mellette mikor meg alázott téged a Londoni interjún!

- Tudom, de így éreztem helyesnek! Hiába szakítottam vele akkor is a barátom, aki majd nem mindent tud rólam! Azok után, hogy volt köztünk valami akkor is szeretem, mint egy barátot!

­- Akkor nem értem miért hagytad ott!

- Magam sem tudom! Úgy éreztem ő nem az igazi!

- Akkor kicsoda?

- Majd ha meg tudom, akkor szólok! Nem tudom csak nem éreztem azt a varázst, amit az elején!

- Szóval nem volt varázs! Az nagyon fontos dolog!

- Neves csak ki nyugodtan, de ez igaz! Nektek, fiúknak nem fontos, de nekünk, lányoknak igen!

- És ha azt mondom nekem fontos a varázs! Akkor ki nevetsz?

- Nem foglak! Ki volt az a lány, akinél eddig érezted?

- Hát tudod sok volt! Mit, számít, ha nincs?

- Nekem sokat neked nem tudom, hogy mit!

- Naivak vagytok ti lányok!

- De kellünk nektek, mert nélkülünk nem tudtok élni!

- Hát az biztos!

Csak mosolygott rám! Annyira jól elbeszélgettünk a pult előtt! Hirtelen olyan közel jött Kendall hogy kezdtem zavarban lenni! Zihálni kezdtem! Egyre közelebb és közelebb hajolt én meg már nem tudtam hátrébb menni, mert a pulthoz voltam szorítva! Már majdnem meg csókolt, de egyszer csak meg állt! Odébb ment és fogta a fejét!

- Bocsi, de mennem kell!

- Most mi a bajod?

- Semmi csak mennem kell!

Egyszerűen csak ott hagyott engem és felment! Nem tértem magamhoz egy jó ideig, és mint aki egy másik világban lenne csak bámultam magam elé még mosogattam! Egyszer csak a lépcsőn viharzott le Kendall és köszönés nélkül elment a kocsijával! Talán meg bántottam valamivel! A mosogatás után a nappaliban ülve gondolkodtam, hogy mit csinálhattam, amitől így berágott! Egész nap vártam, hogy Kendall haza jöjjön és beszélhessek vele Logannak küldött egy SMS-t, hogy nem jön ma haza! Este az ágyamba fekve próbáltam aludni, de folyton csak Kendall járt az eszembe!

­